Fontos! most ne kattints ide!

A görög városok kialakulása

A városokról: Athénról, Spártáról, Korinthoszról, Thébairól kapták nevüket a görög világ városállamai, a poliszok. Az önellátó mezőgazdasággal foglalkozó közösségek, a város körüli falvak csoportjai el tudtak látni egy-egy várost élelemmel, amely a környék közigazgatási és kereskedelmi központjává vált. Háború esetén menedékként szolgált.

A kereskedelem, a gyarmatok

Kezdetben a görögök településterülete az Égei-tenger szigetvilágán át Kis-Ázsia(ma Törökország) nyugati partjáig terjedt. Az i.e. VIII. századra a görögök megkezdték a kereskedelmi kapcsolat helyreállítását más népekkel. Kiviteli cikkeik: olivaolaj, bor, edények, fémtárgyak.

A népesség gyors növekedése miatt a nem túl termékeny mezőgazdaság nem tudta ellátni a városokat. Új városokat, ill. gyarmatokat alapítottak Dél-Itáliában és Szicíliában önmaguk fenntartása érdekében. A gyarmatosítás kiterjedt a földközi-tengeri térségre és a Fekete-tenger partvidékére is.

Politikai változások

Időközben a városállamokban gyors politikai változások zajlottak. Az egyeduralkodókat, a királyság intézményét az előkelő földbirtokos arisztokraták uralma váltotta fel. A kereskedelem föllendülése és a fémpénz bevezetése az ő pozíciójukat is megingatta. (Első pénzérme: Kis-Ázsia, Lüdia i.e. 600 körül veszik át a görögök).

Az i.e. VI. század konfliktusokat hozott a városállamokon belül. A hatalmat gyakran zsarnokok, türannoszok ragadták magukhoz. A türannosz eredetileg olyasvalakit jelentett, aki erőszakkal ragadja meg a hatalmat, de az illető lehetett akár reformer is, népszerűbb uralkodó az általa leváltott arisztokratánál.

Athén és Spárta

Görögország területén kb. 300 kisebb-nagyobb városállam volt, ezek közül a legjelentősebbek: Spárta és Athén. Az igazi nagyhatalmat sokáig az erős katonaállam Spárta képviselte. Athén helyzetét jelentősen megváltoztatta a perzsákkal vívott háború.

A görög-perzsa háborúk (i.e. 492-449)

Athén felemelkedése előtt Spárta tekintette magát Görögország vezető hatalmának, vagy hegemónjának. I.e. 499-ben Athén csapatokat küldött Kis-Ázsiába, hogy segítse az ión felkelést a Perzsa Birodalom ellen. A felkelés leverése után a perzsák két hadjáratot is indítottak a görög szárazföld ellen a görögök megbüntetésére és alávetésére. Az első során a perzsákat az i.e. 490-ben a marathóni csatában az athéniak verték meg Miltiadész parancsnoksága alatt, a másodikban az egyesült görög flotta az athéni Themisztoklész vezetésével i.e. 480-ban a szalamiszi csatában a perzsa flottát győzte le. Spárta helyett Athén vette át a görög világ vezetését és a harcok szinterét áttette Kis-Ázsiába.

I.e. 492. Dareiosz nagy hajóhadat küldött Athén ellen, de ezt egy tengeri vihar tönkretette.

I.e. 490. A görögök Miltiádész vezetésével Marathón mellett legyőzték a perzsákat.

I.e. 480. Xerxész (Dareiosz fia) hadjárata a görögök ellen. Perzsa győzelem a Thermopülai szorosban Leónidász spártai király serege felett.

I.e. 480. Görög győzelem (Themisztoklész vezetésével) a szalamiszi tengeri ütközetben.

I.e. 479. Görög győzelem (Pauszaniasz spártai hadvezér vezetésével) a plataiai csatában.

I.e. 478. Déloszi szövetség létrehozása: Perzsaellenes védelmi szövetség Athén vezetésével.

A háborút Athén erős flottájával nyerték meg. Athén vezető szerepre tartott igényt. Vezetésük alatt hozták létre a Déloszi szövetséget a felszabadított városokból. Politikájukat két irányzat jellemezte: Themisztoklész felismerte, hogy a gyengülő Perzsia helyett Spárta lesz az igazi ellenfele Athénnek. Békét szeretett volna a perzsákkal. Az athéniak viszont a perzsák teljes legyőzésére vágytak szövetségben Spártával. Themisztoklész alul maradt, a déloszi szövetség flottája i.e. 450-ben Szalamisznál döntő csapást mért a perzsákra. I.e. 449. békekötés.

Az athéni demokrácia

Társadalom:   

Arisztokraták: gazdag földbirtokosok
Démosz (nép): arisztokrácia ellenes osztályszövetség, parasztok, kereskedők, kézművesek

Démosz megerősödése:

-Innen származik a demokrácia szó: népuralom.
-Démosz tagjai: parasztok, nincstelenek, kereskedők, kézművesek.
-Legfőbb ellenfelei az arisztokraták – harc a politikai hatalomért a démosz és az arisztokraták között.

1. lépés: Drakón törvényei (i.e. 621)

Rendkívül szigorú törvények („Drákói szigor”). A jogok az ingatlan vagyon alapján illetik meg az embereket. Az arisztokrácia érdekeit szolgálták. Mégis, általános ismeretségüknél, és írott formájuknál fogva gátat szabtak az önkényes jogértelmezésnek, határt szabtak az arisztokrata bíróságok önkényének.
Mivel az adósrabszolgaságot Drakón sem szüntette meg, a társadalmi harcok egyre kiéleződtek.

2. lépés: Szólón törvényei (i.e. 594)

Reformok. Eltörli az adósságokat és az adósrabszolgaságot. A jogok a jövedelem szerint illetik meg az embereket. A szegényeknek is biztosít bizonyos jogokat. Vagyoni beosztás szerint határozta meg az adózást a tisztségviselést és a katonáskodást. Lehetővé tette mindenki számára a jogorvoslást és a fellebbezési jogot. Szólón mindezzel a démosz uralmának, a demokráciának az alapját vetette meg. Olyan államrendet tartott helyesnek, ahol az emberek szabadok, az egyénnek joga és kötelessége, hogy a közösségre hasson, felelős tetteiért, nem vonja ki magát az egész közösséget érintő feladatok, terhek vállalása alól, ahol tehát az egyén és közösség viszonya kölcsönös. Amennyiben az athéniek passzívak maradtak politikai kérdésekben, polgárjoguk elvesztése fenyegette őket.

4 osztályba sorolja a társadalmat: (vagyonbecslés alapján)

1. 500 mérősök (pentékosziomedimnoszok)

2. Lovagok: 300-500 mérő                                                                 

3. Ökörfogatosok (zeugitészek): 200-300 mérő                       

4. Béresek, napszámosok (thészek): 200 mérő alatt                           

+ 2 osztály: metoikoszok (nem teljes jogú polgárok, személyükben szabadok, de politikai joguk nincs) és a rabszolgák: társadalom alján.

Türannisz rendszer (átmeneti rendszer)

A démosz és az arisztokrácia közötti harc során egyensúlyi helyzet alakult ki, melynek alapja:
- az arisztokrácia birtokolta a földek és a politikai hatalom egy részét,
- de a gazdaság, az ipar és a kereskedelem a démosz kezében volt.
Az arisztokrácia már, a démosz még nem tudta a politikai hatalmat a kezében tartani. Ebben a helyzetben egyes arisztokraták, akik érdekelve voltak a kézművesség és a kereskedelem fejlődésében, a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat, uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták. Ezt a rendszert nevezzük türannisznak (zsarnokuralom) a rendszer élén álló személyt türannosznak (zsarnok).

Szolón reformjai után az egyensúlyi helyzetet kihasználva Peiszisztratosz teremtette meg a türanniszt (i.e. 561 - 527).

-          Véget vetett a belső harcoknak, ezzel a gazdaság virágzásának vetett alapot.

-  Az iparosoknak a zsarnok hatalmának megörökítésére szolgáló hatalmas építkezések adtak bőséges munkalehetőséget.

-     Külpolitikája sok fontos polisszal teremtett kapcsolatot, ezzel fejlesztette Athén kereskedelmét és politikai jelentőségét is növelte.

-          A parasztságot a vidékre kiszálló bíróságokkal védte az arisztokráciától.

Ahhoz, hogy a démosz gazdaságilag tovább tudjon fejlődni, a politikai hatalmat is birtokolnia kellett, a türannisz ezt nem engedte és a démosz fejlődésének gátjává vált. A feszültség Peiszisztratosz utódai (fiai: Hippiasz és Hipparkhosz 527-510) alatt egyre nagyobb lett, végül az athéniak i.e. 510-ben elűzték a türannoszokat.

Kleiszthenész alkotmánya (i.e. 508) újjászervezi az államot

Alkotmány: egy ország alaptörvénye, amely az állam működését szabályozza.

Új területi beosztás: 10 phülére osztja az államot. (Polisz = állam) Minden egyes phülé 3 részből áll: tengerparti, szárazföldi, városi.

A görög-perzsa háború utáni politikai élet legfontosabb alakja Athénban 443-429-ig Periklész. Többször volt arkhón és sztratégosz. Az athéni demokrácia fénykora, virágkora hozzá köthető!

Athéni demokratikus köztársaság felépítése

A demokratikus köztársaság lényege: a démoszból választják a vezetőket meghatározott időre.

a.) Népgyűlés (ekklészia): minden 18 év feletti athéni férfi állampolgár tagja volt. A hatalom birtokosa, a törvényhozó hatalom a népgyűlés lett, törvényeket hozott, tisztségviselőket választott, döntött a háború és a béke kérdésében. Tagjai csak teljes jogú polgárok lehettek; nagykorú férfiak, akik Athéni születésűek. A népgyűlés havonta 2-3-szor ülésezett.

b.) Ötszázak tanácsa (Bulé): (10 phülé 50-50 képviselő): kisebb horderejű politikai döntések, pénzügyek, felügyelet. Az ötszázak tanácsa vitatta meg a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot, és gondoskodott a népgyűlés határozatainak végrehajtásáról is, ez volt a végrehajtó hatalom. Tagjai és a tisztségviselők egy évig maradtak hivatalban és fizetést is kaptak.

c.) Arkhónok tanácsa: 9 arkhón volt. Főtisztviselők voltak. Ők irányították az állam politikai, gazdasági, vallási életét, intézték a hadügyet és az igazságszolgáltatást. A politikai hatalmat az arisztokrácia tartotta kezében. (Eleinte a legfontosabbak, később csökkent a hatalmuk.)

d.) Areioszpagosz: a volt arkhónokból álló tanács.

e.) Pénzügyeket intéző tisztviselők: 10-en voltak (tamiászok).

f.) Sztratégosz: 10 fő. Hadvezérek, ez a legfontosabb tisztség.

g.) Esküdtbíróság: 6000 főből állt. Az esküdtbíróságok tagja lehet bárki, aki teljes jogú polgár. A megbízatás egy napig tartott, cserébe napidíjat kaptak, a tagokat sorsolás útján állapították meg.

A tisztségviselőket sorsolással választották, kivétel a sztratégoszt + tamiászt itt a rátermettség számított (szavazással választották). Egy évre szóltak a megbízatások (sztratégoszé meghosszabbítható volt, pl. Periklész 15 évig). Napidíjat vezettek be a népgyűlés részére a szegényeknek.

Pénzügyi bevételek: rendszeres adót az athéni polgárok nem fizettek, voltak hozzájárulások (gazdagok fizették = leiturgia), együttlakók adói, szövetségesek adói, hajózási és bányabérleti jövedelmek.

Cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetése – a zsarnokuralom esetleges visszaállítása ellen. Évenként egyszer szavaztak, és arról döntöttek, hogy kire gyanakszanak, hogy türannosz akar lenni. Ha hatezernél kevesebben voltak a szavazók, akkor a szavazás érvénytelennek számított, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították Athénból, úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében.

Athéni társadalom

-  Ahténi polgárok: egyenlő jogokkal rendelkeznek (csak vagyoni különbségek voltak). Kb. 150 ezer fő

- Együttlakók: betelepült görögök (a betelepülteknek nem volt annyi joguk, mint a polgároknak). Kb. 75 ezren voltak.

- Rabszolgák: termelőmunka nagy részét ők végezték. Ez a klasszikus rabszolgaság. Kb.100 ezren voltak. Munkaeszközöknek tekintik őket, de jobb a helyzetük, mint más országokban (nem ölhetők meg, kiválthatták magukat – házirabszolgaság).

Az athéni demokrácia jelentősége

Ez az első állam a világtörténelemben, ahol a polgárok egyenlő jogokkal és szabadsággal rendelkeznek (kivéve nem athéni polgárok, rabszolgák, nők). Az athéni nép önmagát kormányozta. Az athéni polgárok szabadok és egyenjogúak lettek. Ami eddig csak az arisztokráciát illette meg, azt most minden szabad polgárra kiterjesztették. A démosz és az arisztokrácia osztályharca a démosz politikai győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia, az új államforma köztársaság lett.

A peloponnészoszi háború (i.e. 431-404)

A perzsa háborúk után egyre növekedtek a Spárta vezetése alatt lévő peloponnészoszi szövetség, és az Athén irányítása alatt álló déloszi szövetség közötti politikai, gazdasági és katonai ellentétek. Ez végül is háborúhoz vezetett (peloponnészoszi háború), amely Athén teljes vereségével végződött. Ezzel Athén nagyhatalmi helyzete végleg megszűnt.